
„A polgár és a polgári rend az emberi együttélés egyik legértékesebb, leghasznosabb, magasrendű terméke, mindaddig, amíg alkotó és hősies. A papucsos polgár, aki rádiót hallgat, szidja az adókat és a prolikat, nem eszménye senkinek.” Százhuszonöt éve született Márai Sándor – egy igazi polgári karakter.
Minden kornak rendszere van. És minden kornak kánonja van. Ha van író, akinek esetében a legpontosabban láthatjuk, hogyan alakult a megítélése, népszerűsége, láthatósága a különböző rendszerekben és kánonjaikban, az Márai Sándor. Gondoljunk csak a kései Horthy-korszak ünnepelt polgári szerzőjére, aztán a kommunizmus totális szilenciumára vele kapcsolatban, majd pedig a rendszerváltozás utáni, különösen az ezredfordulós éveket meghatározó Márai-reneszánszra. És aztán a mostani, régóta tartó, lassú lecsengésre.